Talajegészség és regeneratív mezőgazdaság konferencián jártak a bodrogközi gazdák
Január 16.-án, hétfőn hajnali 3 órakor elindultunk Királyhelmecről Nemesnádudvarra, hogy részt vegyünk a Talajmegújító Gazdák Egyesülete által rendezett Talajélet konferencián.
Kik vagyunk mi? Három falugazdász és egy gazda. Név szerint: Takács Parajos Krisztina, Szabó Tamás és Burkus Imre és persze a gazda Parajos Tibor, aki történetesen az Apám.
Már egy ideje olvasom Kökény Attila blogbejegyzéseit (Kökény Attila, a regeneratív mezőgazdaság egyik meghonosítója és talán legismertebb magyarországi szaktekintélye) a regeneratív mezőgazdaságról, vagyis ahogyan az Ő blogján áll a Talajmegújitó mezőgazdaságról. Innen értesültem a konferenciáról is.
A konferencia célja az volt, hogy teret biztosítson a regeneratív gazdák és a regeneratív gazdálkodás iránt érdeklődők találkozására, tapasztalatcserére, kapcsolatépítésre. Az esemény kiemelt vendége volt egy ukrán gazda, Mykhaylo Draganchuk.
Mykhaylo Draganchuk tizenöt éve dolgozik a no-till technológiával (egy olyan gazdálkodási módszer, amely során a talajt nem forgatják, nem szántják vagy ássák fel, hanem a terményeket direkt vetéssel termesztik a földön maradt vegetáció alatt) 1400 hektárnyi területen a Krím-félszigeten, egyben ő a No-Tiller Youtube-csatorna alapítója. Ugyanakkor Európa egyik legnagyobb no-till konferenciájának alapítója és ötletgazdája is.
A Talajmegújító Gazdák Egyesülete civil szerveződésként évek óta dolgozik azon, hogy a gazdák élettel teli talajokat hagyjanak örökül. Gyakorlati tapasztalataik őszinte megosztásával szeretnék elérni, hogy ez a fajta gazdálkodási mód minél szélesebb körben terjedhessen el.
Az utóbbi két évtizedben több gazda változtatott a megszokott technológián és váltott a fenntarthatóságot biztosító módszerekre.
A regeneratív mezőgazdaság legfontosabb célja a talaj termékenységének és egészséges élővilágának helyreállítása. Ennek érdekében kevesebbet bolygatni a talajt, tudatosan használni a talajtakaró növényeket, optimalizálni a vetésforgót, és ahol lehet, integrálni a termelésbe a legeltetett állatokat. A regeneratív mezőgazdaság – ellentétben az ökológiai gazdálkodással, – nem támaszt feltételeket a gazdálkodók műtrágya, gyomirtószer és egyéb növényvédőszer használatának korlátozására. A regeneratív mezőgazdaság alapelve, hogy folyamatos növényborítást kell tartani a szántókon is.
A szántók nagy részén gabonaféléket, kukoricát, repcét, napraforgót termelnek. A főnövény lekerülése és a következő évi fő kultúra vetése között 3-8 hónap is eltelhet, amely időszak során a terület hagyományosan üres, és élő gyökérzet sincs a talajban. Ez az az időszak, amelyet rávetéssel, alávetéssel, vagy a főnövény lekerülése után azonnal elvetett takarónövény vetésével tanácsos kitölteni. A rávetés során például a főtermést adó növény valamelyik fejlődési szakaszában vetnek el egy másik növényt (pl. kora tavasszal a már bokrosodó őszi gabonára vetnek vörösherét), amely a gabona betakarítása után helyben marad, és aratás után gyorsan növekedésnek indul. Az ilyen kultúrák termelékenysége – ideértve a betakarított termést és a talajban hagyott gyökér biomassza mennyiségét -, nagyobb, mint a tiszta vetés termése. Emellett pedig a talajra és a következő növénykultúrára is kedvező hatással vannak.
A takarónövények használata a gyakorlatban viszonylag új technológiának számít, számos ismert faj (például facélia, lóbab, szegletes lednek, olajlen, tavaszi bükköny, tarlórépa, csillagfürt) és újnak számító kultúra is megtalálható a takarónövényként használt növényfajok között (pl. etióp mustár, talajművelő retek, tehénborsó, homoki zab). Jellemző, hogy a takarónövények keverékként kerülnek elvetésre, és nem, vagy csak sekélyen kerülnek bedolgozásra a talajba. Alapjában véve ez különbözteti meg a takarónövényeket a zöldtrágyázástól.
A regeneratív mezőgazdaság fontos jellemzője:
- a talajművelés csökkentése,
- a szántás elhagyása,
- a forgatás nélküli talajművelés,
- a művelés teljes elhagyása (no-till).
A regeneratív mezőgazdaság – ez esetben, teljes összhangban az ökológiai gazdálkodással - nem csak a talaj egészségének, hanem a mezőgazdaságilag művelt területek környezetének helyreállítását is célul tűzte ki, a biológiai sokféleség támogatásán keresztül. Az élőhelyteremtéssel, így az állandó gyeptakaróval fedett területek, a mezővédő erdősávok, vizes élőhelyek, magányos fák, erdőfoltok, erdősávok megőrzésével és fenntartásával olyan hasznos szervezeteknek biztosítunk élőhelyet és táplálékforrásokat, amelyek a kultúrnövényeket károsító fajok felszaporodását gátolják, létszámukat egyensúlyban tartják.
Sikerek és kudarcok a regeneratív mezőgazdaság gyakorlatában
Előfordulhat egyes talajlakó kártevők felszaporodása, felléphetnek nehézségek a meglévő géppark használatával kapcsolatban. Fokozódó vadkárról is hallani, azonban általános tapasztalat a talajszerkezet javulása, a talaj vízbefogadó és vízmegtartó képességének növekedése, a talajélet látható fokozódása, a földigiliszták számának növekedése.
Mint falugazdász örülök, hogy részt vettem a konferencián. Számos hasznos információra tettem szert, amit lelkesen továbbadhatok a gazdáknak. Édesapámmal a jövőben megpróbáljuk ezt a talajmegújító módszert alkalmazni 20 hektáron. Remélem, ezt az írásomat majd kibővíthetem a gyakorlati tapasztalatainkkal és ezzel is példával járhatunk a gazdák körében.
Felhasznált irodalom: Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Forrás: Takács Parajos Krisztina - Falugazdász
