Az elmúlt mezőgazdasági év értékelése, avagy a tavaszi szárazságtól az őszi csapadékig
A 2022-es év utolsó negyedévében járunk. A gazdálkodók igen problémás időszakot tudhatnak maguk mögött, mivel a földeket sújtó szárazság egészen az őszi/téli időszakra vezethető vissza, mely az őszi vetésű növények (őszi búza, őszi árpa, repce) csökkent terméshozamában is megmutatkozott.
Az tavaly őszi időszakra jellemző csapadékhiány nem könnyítette meg a mezőgazdászok dolgát. A csökkent csapadék hatására a vetések lassabban indultak fejlődésnek, a téli csapadék hiánya pedig csak rontotta a helyzetet.
A növényeknek a vegetációs időszakban fokozott szükségük van a csapadékra. Aktív anyagcserét folytatnak, zöld hajtásokat fejlesztenek, majd termést hoznak. Ezalatt az idő alatt a legkedvezőbb számukra a fokozatos, enyhe csapadékmennyiség, mely egyenletesen oszlik el a termőföldeken, valamint a téli hóréteg olvadása is optimális hatással bír. A lokális, heves esőzéseknek viszont csak egy részét tudják a növények felvenni. Mivel ez év júliusáig nem történtek érdemleges esőzések, a csapadékmentes száraz és hideg tavasz a talajelőkészületi munkálatok folyamatát is megnehezítette, valamint a növényfejlődés folyamatát is korlátozta. Az áprilisban mért csapadékmennyiség kb. 30 mm-re tehető, június közepéig csak lokálisan fordultak elő esőzések, minimális mértékben. Az őszi vetésű növények hozamában kevésbé mutatkozott meg e szélsőséges időjárás, bár tapasztalható volt a csökkenés, de mégsem oly jelentős mértékben, mint az várható volt.
Az idei őszi terméshozamra a június közepétől július végéig mérhető szárazság volt a legnagyobb hatással. Ebben az időszakban számos olyan folyamat megy végbe a növények fejlődését illetően, melyek egyik hajtóereje a csapadék. A kukoricával kapcsolatosan arra számítanak a szakemberek, hogy a termés mennyisége nagy százalékban lemarad majd a tavalyitól. Ezt bizonyítják azon gazdák tapasztalatai, akik az aszály végett már hozzákezdtek a kukorica betakarításához és jelentős hozambeli csökkenést mértek (a 6-12 t/ha helyett helyenként 1,5-3 t/ha). Ennek egyik kiváltó oka a címerhányás időszakában fellépő szárazság, mely a beporzási folyamatban és a tápanyagfelvételben is nehézségeket okoz. Ezen problémák gyakori velejárója a csökkent termés, így több gazdálkodó is a mulcsozás mellett döntött az aratás helyett, mivel az aratást nem tartotta rentábilisnak a felsorolt okokból kifolyólag. Több gazdálkodó - lehetőségeihez mérten - igyekezett a kukoricát silókukoricaként értékesíteni. A mezőgazdászok egy része mostanában kezdi a betakarítást, és az eddigi tapasztalatok alapján csökkent terméshozamra számít, mivel már többeknél megmutatkozott a hozamcsökkenés az őszi aratás alatt. További problémaként említeném a megnövekedett szárítási költségeket, melyek nedvesség-százalékonként átlagosan több, mint a duplájára növekedtek.
A nedvességhiány hatására, melyből a talaj- és légköri aszály keletkezett, megakadt vagy lelassult a növények fejlődése a virágzás és hüvelyképződés időszakában. Ennek következtében a szója kevesebb hüvelyt hozott, mely előreláthatólag gyengébb termést eredményez az átlaghoz képest. További hozamcsökkenésekre is számíthatunk régiónkban, és bár az őszi betakarítási munkálatok csak most veszik kezdetüket, a jelenlegi adatokból kifolyólag a károk extrém méreteket ölthetnek.
A július végén érkező jelentős mennyiségű záporok nagyban elősegítették az őszi talajelőkészületeket, valamint a vetés megalapozását. Lokálisan 60-100 mm csapadék volt mérhető, mely bár a kukorica és a szója fejlődésére már nem volt befolyással, mégis kedvező hatással bírt régiónk mezőgazdaságára.
További pozitívumként említhetjük meg az állattenyésztéssel foglalkozók számára tervezett támogatási lehetőséget, melynek célja az alapvető élelmiszerek előállítását biztosító haszonállatok drámai visszaesésének megakadályozása. E támogatás főként azokat a gazdálkodókat érintheti, akik az aszályból kifolyólag jelentősen kisebb mennyiségű tömegtakarmányt tudtak betakarítani. Mivel sok esetben a legelők kiszáradtak, az állatok hozzátáplálására volt szükség a nyári időszakban is. A támogatás összege 50 millió euró, az állattenyésztést és a tömegtakarmányokat érintő (szárazság okozta) negatív hatások enyhítésére szolgál, a kifizetés még a 2022-es évben várható.
Nem csak Szlovákiában, de Európa nagy részén is jelentős károkat okozott a majdnem egész éven átívelő aszályhelyzet. A gyepek és a legelők kisebb terméshozamából adódó problémák több területre is kihatottak, többek közt a tömegtakarmányok ára is meglehetősen emelkedett. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt hónapok időjárása, valamint a kedvezőtlen piaci viszonyok nagy részben megnehezítették a gazdálkodók dolgát, akik a tavaszi szárazságot is évről évre egyre jobban érzékelik. Bár április elejét csapadék kísérte, a tavasz eleje összességében nagyon száraz volt. A gazdálkodók mégis pozitívan állnak az új évhez, remélve a kedvezőbb körülményeket az elkövetkezendő időszakban.
Ing. Pecséke Andreas – Falugazdász
2022.10.10.