Príznaky a prevencia slintačky a krívačky / Száj és körömfájás betegség tünetei és megelőzése
Slintačka a krívačka, latinský vedecký názov aphtae epizooticae, je vysoko nákazlivé, niekedy smrteľné ochorenie spôsobené vírusom (Aftovírus), ktorý ohrozuje párnokopytníky. Hlavnými obeťami patogénu sú hovädzí dobytok, ošípané, ovce či kozy, ale aj byvoly a jelene, no môžu ho dostať aj slony a ježkovia. Kôň, ktorý nie je párnokopytník, nie je napadnutý vírusom.
Veľmi zriedkavo sa vírusom môže nakaziť aj človek, no aj vtedy sa nakazený celkom rýchlo uzdraví, objaviť sa môžu príznaky ak malátnosť podobná chrípke, horúčka, vracanie, erózia ústnej dutiny a pľuzgiere. K prenosu infekcie medzi ľuďmi zatiaľ nedošlo, oveľa bežnejšie je, že jedinec, ktorý je nositeľom vírusu, nakazí zviera.
V niektorých prípadoch infikované zviera náchylné na ochorenie nevykazuje príznaky ochorenia. Títo jedinci sa stávajú prenášačmi choroby. Chorobu môžu prenášať aj iné zvieratá, ako napríklad prípad psa v roku 1952 (Kanada), ktorý šíril chorobu infikovanými kosťami, a vlka v Sovietskom zväze.
Symptómy
Inkubačná doba ochorenia je 2-12 dní. Ochorenie začína vysokou horúčkou, ktorá rýchlo ustúpi do dvoch až troch dní. Na sliznici tlamy chorého zvieraťa sa objavujú pľuzgiere, čo má za následok tečúce alebo penivé sliny a s najväčšou pravdepodobnosťou stratu chuti do jedla, pretože kŕmenie je bolestivé, čo spôsobuje, že dospelé zviera chudne na celé mesiace. Na nohách zvieraťa sa objavujú podobné pľuzgiere a zviera sa stáva chromé. Semenníky samca napučiavajú a dojivosť samice výrazne klesá. Ďalšie príznaky: slabosť, zimnica. Aj keď sa infikované zviera môže z choroby nakoniec zotaviť, u niektorých môže choroba viesť k myokarditíde a smrti, najmä u slabších jedincov, ako napr. sú novonarodené teľatá. Niektoré zvieratá nie sú napadnuté vírusom ale aj tie sa stávajú prenášačmi choroby.
Slintačka a krívačka patrí medzi choroby podliehajúce povinnému hláseniu. Majitelia a ošetrovatelia zvierat, ako aj veterinárni lekári sú povinní hlásiť všetky ohniská. V prípade nahlásenia podozrivého prípadu sú príslušné orgány povinné zabezpečiť:
- uvedenie hospodárstva pod dohľad;
- sčítanie všetkých zvierat a produktov živočíšneho pôvodu na farme;
- zvieratá ani osoby nesmú vstúpiť do zariadenia ani ho opustiť;
- dezinfekcia vchodov a východov budov;
- prípadné vytvorenie dočasného ochranného pásma, zákaz pohybu zvierat na väčšom území;
- možné zavedenie preventívneho programu eradikácie chorôb zahŕňajúceho utratenie zvierat,
- prať odevy pracovníkov nad 60 stupňov Celzia, pretože tento vírus je už pri tejto teplote zničený.
Na nižšie uvedených stránkach nájdete podrobnejšie informácie a príslušné opatrenia zavedené Štátnou veterinárnou a potravinovou správou Slovenskej republiky (ŠVPS SR):
- https://svps.sk/veterinarne-opatrenia-v-suvislosti-s-vyskytom-slintacky-a-krivacky-v-madarsku-situacia-na-slovensku-dnu-10-3-2025/
- https://svps.sk/zvierata/choroby-zvierat/slintacka-a-krivacka/
- https://svps.sk/vyskyt-slintacky-a-krivacky-v-chove-hovadzieho-dobytka-v-madarsku-v-blizkosti-hranice-so-slovenskou-republikou/
A száj- és körömfájás latinul, vagyis tudományos nevén aphtae epizooticae egy erősen ragályos, olykor halálos, a párosujjú patás állatokat fenyegető vírus (Aphthovirus) okozta betegség. A kórokozó fő áldozatai a szarvasmarha, a disznó, a birka vagy a kecske, valamint bivaly és szarvas, de elefánt és sün is megkaphatja; a lovat, ami nem párosujjú patás, a vírus nem támadja meg.
Igen ritkán a vírus az embert is megfertőzheti, de a fertőzöttek akkor is elég gyorsan felépülnek influenzához hasonló rosszullét érzésével, lázzal, hányással, a szájfal lekopásával és felhólyagzással járó tüneteik megszűntével. Emberek közötti fertőzés eddig még nem fordult elő, sokkal gyakoribb, hogy a vírust hordozó egyén egy állatot fertőz meg.
Egyes esetekben a betegségre hajlamos fertőzött állat nem mutatja a betegség tüneteit. Ezek az egyedek a betegség hordozóivá válnak. Más állatok is hordozhatják a betegséget, amire példa a kutya esete 1952-ben (Kanadában) ami fertőzött csontokkal terjesztette a kórt, és a farkas a Szovjetunióban.
Tünetek
A betegség inkubációs (lappangási) ideje 2-12 nap. A betegség magas lázzal kezdődik, ami két-három nap alatt gyorsan lecsökken. A beteg állat szájának nyálkahártyáján hólyagzás jelenik meg, ami csurgó, vagy habos nyálazást eredményez és nagy valószínűséggel a táplálkozás fájdalmassá tételével étvágyvesztést is, ami miatt a felnőtt állat hónapokig tartó fogyásba kezd. Az állat lába hasonló hólyagzást mutat és az állat megsántul. A hímnemű állat heréje megdagad, a nőstény tejhozama pedig lényegesen lecsökken. Egyéb tünetek: gyengeség, hidegrázás. Bár a fertőzött állat a betegség lefolyása után végül is felépül, egyesek esetében a betegség szívizomgyulladáshoz (myocarditis) és pusztuláshoz vezethet, különösen gyenge példányok, például újszülött borjak esetében. Más állatokat a vírus (aszimptomatikusan) nem támadja meg: ezek a betegség hordozóivá válnak.
A ragadós száj- és körömfájás a bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek közé tartozik. Az állatok tulajdonosai és gondozói, illetve az állatorvosok kötelesek jelenteni minden járványkitörést. Amennyiben gyanús esetet jelentenek, a hatáskörrel rendelkező hatóságok kötelesek biztosítani a következőket:
- a gazdaság megfigyelés alá helyezése;
- a gazdaságban levő valamennyi állat és állati eredetű termék összeírása;
- sem állat, sem személy nem léphet be, illetve nem hagyhatja el a létesítményt;
- az épületek be- és kijáratainak fertőtlenítése;
- ideiglenes védelmi övezet esetleges létrehozása, az állatok mozgásának nagyobb területen történő tiltása;
- az állatok leselejtezésével járó, megelőző jellegű betegségfelszámolási program esetleges bevezetése;
- a dolgozók ruhájának 60 Celsius fok fölötti mosására, mert ezen a hőmérsékleten már elpusztul ez a vírus.
