Afrikai sertéspestis Szlovákiában (2023)
Az afrikai sertéspestis a világ egyik legveszélyesebb modernkori betegség a házi sertések és a vaddisznókra nézve, amely ellen az egyetlen hatékony védekezés a fertőzés megelőzése és annak terjedése. Az afrikai sertéspestist először 1921-ben Kenyában figyelték meg és került feljegyzés a betegségről. A betegség 1957-ig csupán az Afrikai kontinensen volt megfigyelhető amikor Európában Lisabonban jelentették az első esetett majd 1980-as években Franciaországban, Belgiumban is észlelték a fertőzést. A 1990-es években a kényszervágások megnövelésével sikerült Spanyolországból és Portugáliából a fertőzést kiirtani. 2007-ben Grúzia területén újfent megjelent a fertőzés, amely kis időn belül terjedni kezdet Kelet-Ázsiai országokban a volt Szovjetunió területein és 2012 már Ukrajna területén később pedig Beloruszban és a Balti-országokban is észlelték a betegségek. Lengyelországban 2014-ben, Csehországban pedig 2017-ben míg Románia és Bulgáriában pedig 2018-ban észlelték a betegséget. Magyarországon 2018-ban a Mátrában észlelték a betegséget egy vaddisznó tetemében és Szlovákiában pedig 2019 júliusában jelent meg az ország keleti régióiban.
Szlovákia területén először vaddisznók tetemeiben igazolták a fertőzést majd az első házi sertésekben 2019 július 25én a Tőketerbesi járásban található Örös községben észleltek. Nagyüzemi telepeket sem kímélt a fertőzés és 2021 júniusán a Losonc melletti Bolykban, ahol egy 7500db számláló sertés telepen kellett az állományt megsemmisíteni majd pedig decemberben a Rimaszombat járásban Feleden egy 25 ezer darabot számláló sertéstelepen is azonosították a fertőzést.
A fertőzés terjedésének a fékezésére a Szlovákia hatóságok engedélyezték a vaddisznók kilövéseinek a megemelését, amelyet a Szlovákia Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési minisztériuma pénzileg is támogatta a kilövéseket még pedig 100 euró/db, de egyes régiókban maga a tenyésztők is hozzá járultak 50 euró/db pénzösszeggel a vadászok számára. A 2021-2022 szezonban a vadászok több mint 72 000 darab vaddisznót lőttek ki, ami a valaha legnagyobb kilövés volt az ország történelmében. A 2023 március 1 és augusztus 1ig összesen 25 450 db vaddisznót lőttek ki a vadásztársaságok. A minisztérium eddig összesen csak nem 2 millió eurónyi összeget fizetett ki a vadásztársaságoknak az elejtett vaddisznókért. Jelenleg a kilövések az egész ország területén zajlanak, de a hang sújt a nyugati régiók kapják mivel a Szlovákia sertés telepek 2/3 ezeken területeken működnek.
Az Afrikai sertéspestis tünetei
A vírus kullancsok által vagy a fertőzött sertéssel, annak ürülékével, testfolyadékaival (vérrel, vizelettel, nyállal, orrváladékkal, ondóval, hüvely- és méhváladékkal) való közvetlen vagy közvetett érintkezés révén terjed, de az állatok a fertőzött hús/hústermék fogyasztásával is elkaphatják a betegséget. A kórokozó az ürülékben kb. 11 napig, hústermékekben hónapokig, fagyasztott húsban akár évekig is életképes maradhat. A fertőzés gyanúja esetén az állat legalább három napos karanténba zárása szükséges.
Az afrikai sertéspestis kevésbé fertőző, mint a klasszikus sertéspestis, cseppfertőzéssel nem terjed. A vaddisznók közül többnyire egy-egy állat betegszik meg, és társai csak akkor kapják el a fertőzést, ha az már elpusztult, és közelről szagolgatják a tetemét vagy beleesznek. A vírus igen ellenálló a környezeti hatásokkal szemben. Hőinaktiválásához legalább 70 percig kell 56 °C-on, vagy legalább 20 percig 60 °C-on tartani. Az enyhébb fertőtlenítőszerek nem pusztítják el, a hatékonyak közé tartozik a nátrium-hidroxid 0,8%-os oldata (legalább 30 perc), 2,3%-os nátrium-hipoklorit (hipó; 30 perc), a 0,3%-os formalin (30 min), a 3%-os ortofenilfenol (30 min), illetve a jódos fertőtlenítők. A vírus 3,0-13,4 Ph között életképes.
A lappangási idő 3-15 nap között változhat, de a súlyos akut megbetegedés esetén csak 3-4 nap.
Az erősen virulens vírustörzsek által okozott perakut (túlheveny) betegségváltozat igen gyors lefolyású. A magas láz, bágyadtság jelentkezése után 48 órával 100%-ban beáll a halál. A valamivel enyhébb akut fertőzés szintén magas, 42 °C-os láz formájában jelentkezik, de az első pár napban más jelentős tünet nem figyelhető meg. Az állatok ezt követően fokozatosan elvesztik az étvágyukat, bágyadttá válnak. A fehér bőrű fajtáknál látható lesz, hogy az orrvég, fül, farok kékeslilássá válik, a fülön és a hason bevérzések keletkeznek. Az állat remeg, abnormálisan veszi a levegőt, orra vérezhet, véres hasmenése lehet, néha köhög; a többedmagukkal tartott sertések összebújnak. Ha felállítják, bizonytalanul áll a lábain. Néhány napon belül kómás állapotba kerülnek majd elpusztulnak. A vemhes kocák elvetélhetnek. A mortalitás ebben az esetben is 90%-os.
A fertőződés elkerülése több oldalról is szükséges tekinteni: a házi sertések nem kerülhetnek fizikai érintkezésben vadon élő vaddisznókkal és más állatokkal, mint a rókák és mezei nyulakkal sem ezért a telephelyeket kerítésekkel védjük míg a telephelyeken belül a védekezés a rágcsálók irtására kell, hogy összpontosuljon mivel ezek is potenciális hordozók lehetnek a fertőzéseknek és a telephelyeken is szigorúan csak az ott dolgozók tartózkodhatnak. Csak is az összehangolt védekezések és a szigorú higiéniai szabályok betartása mellett lehetséges az afrikai sertéspestis megfékezése és visszaszorítása a jelenesetben mivel jelenleg oltás a fertőzés ellen nem létezik és csupán kezdeti fázisban vannak a fejlesztések.
Ing. Tankó Tamás - Falugazdász
2023.11.15.
