Elrugaszkodást az agrárpiacon! PDF Tlačiť E-mail

Egyik napról a másikra ránk törő időjárási szélsőségek, növekvő termelési költségek, csökkenő felvásárlási árak, és mindezekhez még a koronavírus-járvány. Pedig eddig is sok egyéb teher nehezedett a szlovákiai agrártermelők vállára. Vajon mennyire jók az idei kilátásaik? Mi az esélye a szlovákiai agrárpiac elrugaszkodásának?

Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara (AKS) elnöke elmondta, hogy az Európai Bizottság a múlt év végén is több alkalommal üzent a kormánynak, hogy mire volna leginkább szüksége az ország agrárágazatának, mely területekre összpontosítson Szlovákia a következő 7 éves költségvetési időszakban.

A legfontosabb lépés teljesen egyértelmű: javítani a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetén, hatékonyabbá tenni őket, hogy javuljon az ország önellátása.

"Most kizárólag az agrártárcánkon múlik a döntés, milyen irányt vesz a szlovák agrárium 2023-2027 között. Még az utolsó Fico-kabinet hozott létre egy negyventagú bizottságot, amely tavaly november közepén kezdett el érdemben dolgozni. A bizottságra kényes feladatok várnak, ugyanis komoly fordulatra lenne szükség, és ez a fordulat sokak érdekeit segítheti. Az unió mezőgazdasági politikája eddig az ágazat élelmiszer-termelő szerepét igyekezett erősíteni, most viszont egyéb szempontok is előtérbe kerültek. Láthatóan sérülékenyebbé tette az ágazatot a nagy monokultúrás táblák kialakítása, a nagy-gazdaságok túlsúlya, a földpiac stagnálása, az ágazat szereplőinek elöregedése, hogy a környezetvédelemről és a klímaváltozás miatti gondokról ne is beszéljünk" - részletezte a kihívásokat Patasi Ilona.

Az Európai Bizottság szakemberei négy területet javasolnak kiemelt támogatásban részesíteni, melyekhez bővebben csatoltak javaslatokat. A kiemelt célkitűzések között szerepel az ellenálló és a diverzifikált agrártermelés támogatása. Ezeken belül fokozott hangsúlyt szükséges helyezni a gazdálkodók életképességének a javítására. Kiemelkedő, hogy egyenletesebben legyenek elosztva a támogatások, továbbá előnyben részesüljön a kisebb farmok dotálása. Szakmai körökben már több alkalommal is rámutattak, hogy ez lényegében az eddigi területalapú támogatások bírálataként is értelmezhető. Az EÚ minden bizonnyal ezért is szeretne felső határt szabni az egy-egy vállalatnak juttatott támogatásoknál. A területalapú támogatás bevezetése az EÚ-csatlakozást követően Szlovákiának is rögvest az ingatlanadók növekedését hozta magával. Mivel a növénytermesztés bevételének 15-35 %-át biztosító támogatás a terület nagyságától függött, logikusan a bérleti díjak folyamatos növekedését is jelentette. Bár komoly pénzeket osztanak szét, de mindez elmegy az ingatlanadóra és a bérleti díjra. Viszont ha ez nincs, akkor a közvetlen támogatások nélkül az összes mezőgazdasági vállalkozás veszteséges lenne, nem beszélve a speciális növénytermesztésről és az állattenyésztési ágazatról.

"Az uniós javaslatok között fontos szerepet kap a feldolgozóipar erősítése. Nagyon sokszor és kiemelten hangzik el a feldolgozóipar támogatásának fontossága. Évek óta tapasztaljuk, hogy egyre kevesebb szlovákiai élelmiszer kerül a hazai kereskedelembe, bár minden korábbi kormányzat szeretett volna ezen változtatni. Mindehhez elsősorban versenyképes élelmiszeriparra lenne szükség, ami ma már nem feltétlenül a mérethatékonyságról és az olcsósságról szól, hanem a minőségről és a különlegességekről. A feldolgozóipar hanyatlásával viszont az intenzív növények termelői veszítették el a piacukat, az a szegmens, amely elsősorban a kisebb gazdaságoknak képes erőt biztosítani a fellendülésre" - hangsúlyozta a Szlovákiai Agrárkamara elnöke.

Mindez együtt okozza azt a bemerevedett agrárrendszert, amelyre jellemző az extenzív termelésnek minősített gabonafélék és olajnövények termesztése, a nagytáblás, kevés munkaerőt alkalmazó művelési mód, a növekvő tápanyagbevitel és a növényvédő szerek túlméretezett alkalmazása. Az AKS elnöke a továbbiakban megerősítette, hogy bőven szerepelnek javaslati pontok a környezetbarát termesztési feltételekkel, valamint a klímaváltozással kapcsolatban. Ezen a területen a környezetvédők és a mezőgazdasági termelők egymásnak egymásnak feszülésével várható a legtöbb konfliktus. A mai árutermelő mezőgazdaság nem engedheti meg magának egy-egy terményénél sem a veszteséget, hiszen az adókat, hiteleket fizetni kell. A környezetvédő ezt kényszeres profitmaximalizálásnak véli, a gazda szempontjából viszont ez a fennmaradásának az alapja. Ebből eredően jogosan felvetődhet a kérdés, hogy például miképp lehet csökkenteni a műtrágya- és vegyszerhasználatot a bevételi oldalon várható veszteség nélkül. Igaz ugyan, hogy Szlovákia még mindig kevesebb vegyszert használ, mint a nyugat-európai országok, de az ezredforduló óta a szlovákiai mezőgazdaság mindig jobban közelít a nyugatiak felé.

"Az EÚ azt szorgalmazza, hogy a mezőgazdaság legalább negyedrészben ökológiai alapon gazdálkodjon. Ennek elérése viszont óriási feladat. A piaccal el kell fogadtatni, hogy drágább, de jobb minőséget kap a pénzéért. Sajnos, Szlovákiában még csak gyerekcipőben jár a biopiac, sőt, a biotermelőkről az a közvélemény alakult ki, hogy ők éjszaka permeteznek. Ugyanez vonatkozik az állattartás emissziójának csökkentésére vagy az állatjólét növelésére. Mindenképp sokat árthat az egymásra mutogatás a gazdák és a környezetvédők között. Mihamarabbi párbeszédre van szükség, nem pedig egymás ócsárlására. Ebben a környezetvédelmi szakágazatnak nem elég mutogatni, hogy mit csinál rosszul a gazda, hanem ésszerű termesztési alternatívákat kell felkínálnia" - hangsúlyozta Patasi Ilona.

Forrás: Susla Béla, Felvidék

 

Používaním týchto stránok súhlasíte s používaním cookies, ktoré nám pomáhajú zabezpečiť lepšie služby. Viac info.

Súhlasím s použivaním cookies.
EU Cookie Directive plugin by www.channeldigital.co.uk