A mezőgazdasági kockázati alap létrehozása továbbra sem biztos PDF Tlačiť E-mail

Az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás jócskán megnehezíti az agrártermelők munkáját. A gazdák érdekvédelmi szervezetei ezért évek óta sürgetik egy ágazati kockázati alap létrehozását, amely mentőövként szolgálhatna a bajba jutott termelőknek, a szaktárca azonban nem sieti el a dolgot.

A talajkérget repesztő szárazság, majd a hirtelen, szinte özönvízszerűen lezúduló esők az elmúlt években alaposan megtizedelték a termést. Nem beszélve arról, hogy a kiadós esőzések miatt például tavaly is jelentősen elhúzódott az ősziek betakarítása, így az ország több régiójában még december közepén is a termés begyűjtésén dolgoztak a gazdák.

„Az időjárási viszontagságok az elmúlt öt évben alaposan megnehezítették a termelők munkáját. Rendszerszintű intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy csökkentsük a károkat a mezőgazdasági termelésben. Azt kell elérni, hogy célszerűen növeljük az ágazatban az állami segítségnyújtást, kihasználva a vidékfejlesztésre szánt eszközöket, a legmegfelelőbb növénykultúrákat és -fajtákat kell termeszteni, és állandóan figyelemmel követni a károkat. Létre kell hozni az ágazati kockázati alapot, és észszerűen összeállítani a stratégiai tervet az elkövetkező évekre” – nyilatkozta lapunknak Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője.

Hasonló hangnemben fejtette ki véleményét, és rugalmas, hatékony megoldásokra vár a Szlovákiai Agrárkamara (AKS) is, a klímaváltozás hatását ugyanis leginkább az ország déli régiói érzik meg. „A kedvezőtlen időjárási tényezők előreláthatatlanok, és rengeteg bizonytalanságot okoznak a gazdáknak. Ezen tényezők orvoslása érdekében mostanáig egyetlen kormány sem tett konkrét lépéseket, nem hozott hatékony intézkedéseket, mondjuk például a kockázati alap létrehozásával” – vallja Patasi Ilona, az AKS elnöke.

A földművelésügyi tárca már 2019-ben jelezte, hogy elkészült a kockázati alap tervezete. „Az alap előkészítése a végső szakaszához érkezett. A nem biztosítható kockázatokra szánt éves összeg értéke mintegy 31,8 millió euró, aminek a 82 százalékát a földművelésügyi tárca állná, míg az agrártermelők 18 százalékkal járulnak hozzá a kockázati alap kiadásaihoz” – hangsúlyozta bő egy évvel ezelőtt az agrártárca. A minisztérium új vezetése még tavaly júniusban nyilvános vitára bocsátotta a biztosított és be nem biztosított kockázatokról szóló szakmai anyagot. Abban egyebek mellett elismeri, hogy az egyik megoldás a kockázati alap lenne, amely a minisztériumi számítások szerint 31 millió eurós összeggel rendelkezhet.

Az agrártárca idén azonban már egészen más eszközök és formák bevezetését fontolgatja a kockázati tényezők orvoslására. „A 2020–2021-es átmeneti időszakban a kockázati tényezők kezelésére új eszközök bevezetésén gondolkodunk: dotáció formájában a kommersz biztosítási sémákra, konkrétan a természeti katasztrófákra, az állati és növényi betegségekre, a kedvezőtlen éghajlati körülményekre, a kártevők okozta kiesésekre fókuszálva” – részletezte Anežka Šrojta Hrdá, a szaktárca szóvivője. Az agrártárca kiemeli, hogy az elkövetkező időszakban támogatni szeretné a vízszabályozást is, ezzel is hozzájárulva az időjárási viszontagságok mérsékléséhez. A feltételezett dotáció abból a támogatási tervezetből indulhat ki, amely részét képezi az EU Közös Agrárpolitikájának.

Forrás: Új Szó

 

Používaním týchto stránok súhlasíte s používaním cookies, ktoré nám pomáhajú zabezpečiť lepšie služby. Viac info.

Súhlasím s použivaním cookies.
EU Cookie Directive plugin by www.channeldigital.co.uk